2011. június 15., szerda
Macskajajj
Most voltam a pékségnél. Útközben láttam egy cicát. De szegény cica tiszta anorexiás volt, vagyis csontsovány és a bundája meg volt nyírva, hol volt szőr, hol pedig nem. Nagyon megsajnáltam. Mentem volna tovább de a cica nyávogott és követett egy kicsit. Majd visszafelé még mindig ott volt, gondoltam adok neki a zsömléből egy kicsit, úgyis szegénykével elbánhattak, hisz egy macska nem tudja megnyírni a bundáját ráadásul a szemei is olyan meggyötörtek voltak.. Szóval, jöttem visszafele és csíptem is egy közepes méretű darabot a zsömlémből és odadobtam neki. Persze akkor már nyávogott, és egyre közelített felém. Majd elhaladt a zsömle darabom mellett ( még csak meg se szagolta, nemhogy megette volna ), és egyszer csak elkezdett futni, persze utánam. Vészjósló volt a tekintete. És egyre csak jött - jött, sajnos egyre gyorsabban erre én is elkezdtem rohanni, na meg jujj-ogni, két idős nénikét majdnem fel is borítottam, a futásom közepette , de aztán hál' Isten a macska megállt és nyarvogott tovább. Én meg beslisszantam az ajtón és elkezdtem röhögni. :D Azt hiszem, ennek a macskának se adok többet jó szándékból zsömledarabot...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése