2011. február 26., szombat
Discoooooooooo....
Kezdem. Péntek délelőtt Ritával a szokásos nevetős napunk volt, ebédről nem is beszélve... Levente tüsszögése, arcmimikája, jó isten. :DDD Nem beszélve arról,hogy mostanában akkora nagy ökörségeket álmodok.... például csütörtök éjjel azt álmodtam,hogy szagolgatom Levente nyakát, tegnap meg azt,hogy a kínai férjemet keresem, miközben fellépésünk van és hol Kínában vagyok, hol pedig Magyarországon..... Na, szóval, itthon készülődtem a diszkóra, be lett göndörítve a hajam ( ami egyébként a sok ugrálástól eléggé kijött... :/) kispiráloztam a szempilláimat,( jujjjjj de szeretem ilyenkor a szempilláimat... :D) felöltöztem és már indultunk is. Rita,Janka már ott volt, el is kezdtük a nevetést és a beszélgetést. Majd kezdődött a ruhatár. Összesen kb. 78 ( ?) kabát volt... Egyébként a ruhatár tök izgis, én össze-vissza ugrándoztam már akkor is. Ja, egyébként a zene jó hangosan dübörgött, de egy idő után meg lehetett szokni. :D Amikor kiszabadultunk a ruhatárból mint az őrültek elkezdtünk táncolni. :D :D 7 órakor Jankával el kellett indulnunk büfézni. Egy csomószor kifogyott az apró és nem nagyon tudtunk visszaadni, de egyébként jó muri volt. :D Aztán jött a váltás, Rita és Ági. Bár Rita a végén elkéredzkedett, hogy még tudjunk ropni egy jó nagyot. :D Roptunk is, még tanárok is táncoltak : Kati néni, Brigi néni, és Anyaaaaa.♥ Jó kis buli volt, de vége lett,legalábbis a buli részének.... Pakolásztunk meg minden, gratuláltam Petinek a Zrínyiért, ugyanis ő tovább jutott a megyei döntőbe, erre rohan be Ritus, hogy Eszti!!!!! Itt a Benkő !!! Itt a Benkő !!! Persze nem Benkő volt az a Benkő, amit én értettem ( hirtelen azt hittem ,hogy itt a Benkő Dániel és lantozik..... ) hanem a mentő. Kiderült,hogy Barbi és Levente papája elcsúszott a jégen, beverte a fejét ( egyébként tényleg tiszta korcsolyapálya volt minden..... :S) és nem ismerte meg az unokáit ,amikor magához tért. Barbit vigasztaltuk,hogy biztos minden rendbe jön. Szerintem így is lesz.... :)) Soha nem éreztem még így valakiért ekkora empátiát. Hazajöttünk, lefeküdtem ( jó kómás voltam már ) ma pedig Anyuval indulunk a városba. Szia !! :)))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése